Hogyan válasszuk ki a SECAP intézkedéseit

Education

Ideje cselekedni!

Hogyan lehet kiválasztani a SECAP intézkedéseket?

A Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP) elkészítésével a Polgármesterek Szövetségének kötelezettségvállalását tettek követik)*. Az akciótervben olyan intézkedéseket szükséges meghatározni, amelyek 2030-ra segítik elérni az üvegházhatású gázok 40% -os csökkentését.

De hogyan kell meghatározni az intézkedéseket? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? Elsőként szánjon pár percet ezen oktatási anyag áttekintésére!

Az EMPOWERING projekt keretében készített oktatási anyag, empowering2020.eu

A lecke 10-15 percet vesz igénybe.

*mely a 2015-ben módosított Polgármesterek Szövetsége előtt a Fenntartható Energia Akcióterv (SEAP) nevet viselte.

Milyen tevékenységekről beszélünk?

– Az intézkedések hatóköre és fókuszpontja

A Polgármesterek Szövetsége helyi és regionális szinten jár el, és kiterjed a helyi önkormányzat (város, tartomány vagy régió) teljes földrajzi területére. A SECAP a köz- és a magánszférában  lévő tevékenységekre egyaránt vonatkozik.

Az intézkedések középpontjában a végső energiafelhasználásból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás áll.

A csökkentő intézkedések magukban foglalják az önkormányzati épületek, a szolgáltató szektor épületek, a lakóépületek és a szállítmányozás ágazatait, de magukban foglalhatják a helyi energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységeket is.

Az alkalmazkodási intézkedések a város azon szektoraira és területeire irányulnak, amelyek a leginkább érzékenyek a klímaváltozás hatásaira.

Az önkormányzatoknak sok lehetősége van a cselekvésre!

– A kivitelező, az engedélyező, a szolgáltató, a döntéshozó és a tervező

A helyi önkormányzatoknak a legnagyobb hatása a sajáttulajdonú vagy általa kezelt eszközök vonatkozásában van, ilyenek például a középületek. Energia-hatékonysági intézkedések, valamint megújuló energiaforrásokon alapuló helyben termelt energia kivitelezőjeként, a helyi önkormányzat azonban inspirálhat más érdekelteket a településen.

De a helyi önkormányzat szerepe ennél nagyobb!

Például az önkormányzat elősegítheti és lehetővé teheti a közösségi érdekelt felek közötti együttműködést, valamint megszervezi és elősegíti a tudást bővítő tevékenységeket. A helyi önkormányzat is szolgáltatást nyújt a városban, mint például a tömegközlekedés és bizonyos befolyással van a helyi energiarendszerre. Ezen túlmenően az önkormányzat olyan döntéshozó, aki előírásoka, rendeleteket és területi tervezéshez kapcsolódó alapelveket dolgoz ki. Valamennyi szerepben lehetőség van arra, hogy a helyi önkormányzatok lépéseket tegyenek a város üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Forrás: Útmutató a SECAP kidolgozásához

Kérdések, amelyeket figyelembe kell venni az intézkedések meghatározása előtt

A következő szempontok fontosak az intézkedések kiválasztásának megkezdése előtt:

Irányelvek és szabályokMilyen helyi, regionális, nemzeti és uniós irányelvek és előírások léteznek, amelyeket figyelembe kell venni?

Helyi tervekVannak-e már olyan kidolgozott tervek a településen, amelyek jó kiindulópontként szolgálhatnak a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatos további megbeszélésekhez?

ÉrdekeltekElengedhetetlen a helyi és a magánszféra, valamint az állampolgárok bevonása és együttműködése. Milyen a településen lévő magas kibocsátásért felelős szereplőket kell bevonni? Tettek-e már az érdekelt felek valamilyen intézkedéseket? Hol találhatóak a városon belül a szakértő, támogató tevékenységek és hasznos hálózatok?

Járulékos előnyök – Vannak-e járulékos előnyei az intézkedéseknek? Például: jobb kültéri levegőminőség, jobb egészségügyi feltételek, jobb beltéri környezet, új munkalehetőségek, a városi közlekedés jobb áramlása, nagyobb energiabiztonság. A járulékos előnyök értékesítési pontként szolgálhatnak a politikusok, döntéshozók stb. számára.

Képesség – Milyen források állnak rendelkezésre a helyi önkormányzat számára az akcióterv végrehajtásához? Ez vonatkozhat kompetenciára, személyi és gazdasági forrásokra. Számos részleget és szolgáltatást valószínűleg be kell vonni.

Intézkedések az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére

A SECAP részeként egy kibocsátásileltárt (BEI) kell létrehozni annak érdekében, hogy dokumentálva legyen az üvegházhatást okozó gázok helyi kibocsátása egy meghatározott bázisév kapcsán. A BEI kiindulási alapja a főbb kibocsátási források beazonosításának.

Minden egyes szektorban azonosíthatóak azok az intézkedések, amelyek megvalósíthatóak és „hatékonyak”. A hatékonyságot gyakran pénzben, erőforrásban vagy hatásokban értékelik. Például összehasonlítható lenne a különböző intézkdések becsült költsége és a CO2 kibocsátás csökkentése közötti arány.

A CO2-célok elérése érdekében azonban szükség lehet mind nyereséges, mind kevésbé jövedelmező intézkedések megvalósítására. A leghatékonyabb mód a többrétű intézkedés végrehajtása lehet.

Mitigációs intézkedések szektoronként

– Az építőipar

Az épületekhez kapcsolódó CO2-kibocsátás csökkenthető energiahatékony technológiák alkalmazásával az új épületek esetében, illetve a meglévő épületek felújításánál az energiahatékonyság javításának érdekében a fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokkal történő helyettesítésével. Az épületek működése és használata szintén fontos aspektusok a végső energiafelhasználás szempontjából.

Az építőipar különböző aspektusai, ahol az energia-megtakarítás figyelembe vehető :

  • Épület tervezése a helyi környezethez viszonyítva
  • Épületek használata és beltéri kényelem
  • Épületburkolat és napvédelm
  • Építési szolgáltatások, berendezések és világítás
  • Épületautomatizálási és vezérlőrendszerek

Az önkormányzat előmozdíthatja az energiahatékony intézkedések végrehajtását az épületekben szabályozási és támogató tevékenységek révén, mint például az energiaszükséglet bevezetése (helyi) építési szabályzatban, pénzügyi eszközök létrehozása az energiahatékonysági intézkedésekhez, útmutatást nyújtva a meglévő épületek utólagos felszereléséhez.

Mitigációs intézkedések szektoronként

– A közlekedési szektor

A városok közlekedési rendszereinek CO2-kibocsátásának mérséklésére irányuló tevékenységek a járműparkra (önkormányzati, magán- és kereskedelmi), valamint a tömegközlekedésre és más mobilitási megoldásokra, valamint a városi tervezéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkoznak.

A stratégiák magukban foglalhatják a közlekedés szükségességének korlátozását vagy elkerülését, például a várostervezés révén, amely a lakosok számára rövidebb utazási távolságokat határoznak meg. A stratégiák célja, hogy megkönnyítsék az emberek utazási módjainak változását, ahol az alacsonyabb kibocsátású tömegközlekedést elérhetőbbé teszik a magán járművekkel szemben más mobilitási megoldásokkal, mint például a gyaloglás és a kerékpározás. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatok arra törekedhetnek, hogy befolyásolják a járműpark fejlesztését az üzemanyag-fogyasztás (hatékonyság), az üzemanyagok és az energiahordozók változása tekintetében.

Mitigációs intézkedések szektoronként

– Helyi energiatermelés és megújuló energiaforrások

A helyi önkormányzat többnyire bizonyos hatással van a helyi energiarendszerre, a helyi energiaszolgáltatók tulajdonosa ként vagy partnereként. A helyi energiatermelést előmozdító tevékenységek az épületekben decentralizált megújuló energiaforrásoktól a város központosított energiarendszeréiig terjednek.

Az épületekben a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fellépések középpontjában a PV-panelek, a napenergia-rendszerek, a biomassza-rendszerek és a geotermikus hőszivattyúk állnak. A fenntartható helyi villamosenergia-termelés olyan technológiákat foglal magában, mint a fotovoltaikus villamosenergia-termelés, a szélenergia, a vízerőművek (beleértve a kis vízerőművi alkalmazásokat), valamint a kapcsolt energiatermelés kimeneti teljesítménye (pl. Bioenergia). A helyi hőtermelést illetően a nagy napkollektoros rendszerek, a hőenergia-tárolás és a távfűtés és -hűtés fontos megoldások. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő erőművek előmozdítását célzó intézkedések szintén hasznosak lehetnek a fenntartható energiarendszerben.

 

Mitigációs intézkedések szektoronként

– Helyi energiatermelés és megújuló energiaforrások (folytatás)

A hulladékés vízgazdálkodás a helyi energiarendszer részét képezi, például biogáz előállításával (például hulladéklerakókból) vagy a szennyvízből származó maradékhő felhasználásával. Az intékedéseknek támogatniuk kell a hulladéktermelés és a vízhasználat minimalizálását is, mivel ez csökkenti az energiaigényt ezekben a rendszerekben. Támogatni kell a megújuló energiaforrások integrációját is.

Forrás: Guidebook on developing a SECAP

 

Mitigációs intézkedések szektoronként

– Egyéb területek

A kültéri világításhoz kapcsolódó energiamegtakarítás egy másik olyan terület, amelyre tehetnek célzó intékedéseket a helyi önkormányzatok. A legnagyobb megtakarításokat a közvilágítás és a közlekedési lámpák energiahatékony és tartós lámpákra való lecserélésével érhető el, de az intézkedések magukban foglalhatják a világításvezérlő technikák telepítését is. A hosszú élettartamú lámpák kevesebb karbantartást is igényelnek.

A települési és területrendezési tervezés szerepet játszik az éghajlatváltozás kezelésében, mivel holisztikus megközelítést alkalmazhat egy közös cél elérésére, amely számos területet integrál, mint például a közlekedés, az energia, az épületek, a tervezés. A városrészek elrendezése befolyásolja a városi a mobilitást, ami befolyásolja a CO2-kibocsátás szintjét. Ezért az energiahatékony körzetek fejlesztése megköveteli a földhasználat és a közlekedéstervezés integrálását.

Forrás: Guidebook on developing a SECAP

Intézkedések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében

A SECAP részeként veszélyeztettségiés sérülékenységi értékelést hajtanak végre annak érdekében, hogy jobban megértsék a település és régió lehetséges éghajlati kockázatait, pl. hőhullámok, viharok, tüzek. Meg kell határozni a sérülékeny területeket és ágazatokat, amelyek számos fókuszterülethez vezetnek, ahol magasabb az éghajlati kockázat, és amelyekre az alkalmazkodási intézkedéseket kell irányítani.

Az alkalmazkodási intézkedések a célzott ágazat vagy rendszer rugalmasságának javítására összpontosítanak, és számos intézkedést tartalmaznak. Például olyan infrastrukturális intézkedéseket, mint az épületek megerősítése és felújítása, vagy árvízvédelem kialakítása. További példák a zöldterületek, a zöld épületek homlokzatainak és tetőinek bevezetésére és bővítésére összpontosítanak, a vízvisszatartás javítása és az alacsonyabb hőmérsékletű városi levegő érdekében. Fontos az éghajlati kockázatok elkerülése vagy csökkentése a földhasználat tervezésénél is. Más intézkedések az adaptív kapacitásépítéssel foglalkoznak, amely az emberek, a hatóságok és az ágazatok képességfejlesztését jelenti a klímaváltozás hatékony kezelésére.

Forrás: Urban adaptation support tool

A helyi önkormányzatok további intézkedései

A helyi önkormányzatok által elvégzendő további tevékenységek közé tartoznak a következő területek.

Tájékoztatás és oktatás
A helyi önkormányzat tájékoztatja az érdekelteket és a polgárokat a klímaváltozás kockázatairól és arról, hogy mit tehetnek a hatásuk csökkentése érdekében a viselkedésbeli változások révén. Az emberek ismereteinek és tudatosságának növelése más tevékenységekkel kombinált információs kampányok útján valósítható meg, mint például workshopokon való részvétel, testreszabott tanácsadás és támogatás, képzések, technológiák bemutatása stb.

Az emberek figyelmének felkeltése és elkötelezettsége érdekében fontos szempontok közé tartozik az információ megfogalmazása, valamint a kommunikációs csatorna kiválasztása. A szóban forgó célcsoport sajátosságait is figyelembe véve fontos az is, hogy az információ a lakosság, az adott lakóhely lakosai, az iskolás gyermekek vagy a helyi önkormányzat munkatársai, vagy más szakemberek számára készült-e.

A helyi önkormányzatok további intézkedései

(Folytatás)

Együttműködés és hálózatépítés
Az önkormányzat megkönnyíti az állami és magánszektort képviselő helyi érdekeltek, valamint a polgári csoportok közötti együttműködést. Fontos lehet a tapasztalat és a tudásmegosztás érdekében történő hálózati tevékenység megszervezése.

Az energiahatékony termékek reklámozása
Az önkormányzat ösztönözheti az energiahatékony technológiák, termékek és szolgáltatások piacát azáltal, hogy az energiahatékonyságot kritériumként fogalmazza meg a közbeszerzésekben.

Van támogatás!

Az aláírók támogatása érdekében a SECAP-okra vonatkozó intézkedések kiválasztásában az alábbi információk hasznosak.

Útmutató a SECAP kidolgozásához
A Polgármesterek Szövetségének online könyvtárában egy útmutatót talál, amely leírja a helyi önkormányzatok által az Akciótervben megvalósítandó irányelveket és intézkedéseket : A Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségének jelentéstételi útmutatója https://www.polgarmesterekszovetsege.eu/support-mainmenu-hu/library-hu.html

rsasjáték a SECAP fejlesztéséhez
Ez a társasjáték támogatja a városokat helyi Akcióterveik elkészítésében. www.eumayors.eu/news-and-events/news/1558-covenant-game-article 

Segédeszköz a városi alkalmazkodáshoz
Ez az eszköz a városok klímaváltozáshoz való alkalmazkodási tervének kidolgozásának különböző lépéseit írja le. www.eumayors.eu/support/adaptation-resources

gyakorlatok adatbázisa
Ebben az adatbázisban a Covenant aláírói megosztják kulcsfontosságú tevékenységeiket, mint inspirációs forrást mások számára, beleértve az eredményeket, esettanulmányokat, városprofilokat, videókat stb.. www.covenantofmayors.eu/plans-and-actions/good-practices 

Az Empowering tanulási platformon számos jó gyakorlat áll rendelkezésre. empowering2020.eu/best-practices-database  

Az energiamegtakarítás eszközei és módszerei
A Polgármesterek a cselekvés során összeállítják a fenntartható energiával kapcsolatos intézkedések és az intézkedések végrehajtására szolgáló eszközök és módszerek listáját. www.mayorsinaction.eu/resources/training-tools

Előadások

Fenntartható energia- akcióterv (SEAP)

Felülvizsgálattal kapcsolatos III Workshop

SEAP nyomonkövetés, felülvizsgálat

Fucskó József. Miskolc, 2018. június 28.

Települési műhelytalálkozó: kibocsátás-csökkentés, dekarbonizáció, mitigáció

Dr. Pálvölgyi Tamás tanszékvezető egyetemi docens (BME), Simon Andrea környezetmérnök (Env-in-Cent Kft.), Tisza Orsolya vezető projektmenedzser (BORA 94 Nkft.).

Pin It on Pinterest

Share This